F5-J KATEGÓRIA – RÁDIÓIRÁNYÍTÁSÚ ELEKTROMOS HAJTÁSÚ TERMIKVITORLÁZÓMODELLEK 

 MAGYAR SZABÁLYZAT 2006

Cél: Közvetlen egymás elleni versenyzés biztosítása rádióirányítású elektromos hajtású termikvitorlázó modelleket repítő versenyzők számára. A csoportokba beosztott versenyzők minősítő fordulókat repülnek. Minden csoport pontszámait normalizálják a változó időjárási viszonyok hatásának csökkentésére. A minősítő fordulók során legjobb összesített eredményt elért versenyzők egy csoportban további döntő fordulókat repülnek a végső helyezések eldöntésére. A főrendező a verseny kezdete előtt be kell jelentse a tervezett minősítő és döntő fordulók számát.

1.1 A rádióirányítású elektromos hajtású termikvitorlázó modell meghatározása

Olyan repülőmodell, amelyet egy (1) elektromotor hajt, melyhez az energiát a fedélzeten lévő áramforrásból nyeri. A motorjárat ideje nincs korlátozva. A felhajtóerőt rögzített felületekre ható aerodinamikai erők biztosítják. A változtatható geometriájú vagy felületű modellek felületeik maximális és minimális kiterjedése esetén is meg kell feleljenek az előírásoknak. A modellt a talajon tartózkodó pilóta rádiókapcsolat segítségével irányítja. A geometria vagy a felület bármely változtatása csak távolról, a rádió berendezés segítségével történhet. A hajtás jellemzői szerint a kategória három osztályra tagozódik.

1.2 A modellek előregyártása

A modellek előregyártására nincs megkötés.

1.3 Az F5-J modellek közös jellemzői

a) Általános előírások:

Maximális hordfelület (St) ....................... 150 dm2

Maximális repülő tömeg .............................. 5 kg

Felületi terhelés St-re .......................... 12–75 g/dm2 között

d) Nem alkalmazható rögzített vagy behúzható fékező szerkezet (pl. csavar, fűrészfogszerű kiemelkedés stb.) abból a célból, hogy leszállásnál lassítsa a modell csúszását a talajon.

e) A rádió berendezés olyan legyen, hogy azt 20 kHz frekvencia különbséggel együtt lehessen üzemeltetni más berendezésekkel. Ha a rádió nem felel meg ezen követelménynek, a versenyző meg kell adja a működési sávszélességet (max. 50 kHz).

f) Bármely, a modelltől a pilóta felé irányuló információt továbbító berendezés alkalmazása tilos. A versenyterületen versenyzők, segítők vagy csapatkapitányok számára telekommunikációs eszközök (beleértve adóvevőket és telefonokat) használata nem megengedett.

g) A versenyző két (2) modellt használhat egy versenyen.

h) A verseny során a modellek alkatrészei felcserélhetők, ha a repítésre kerülő modell ezután is megfelel az előírásoknak, és ha az alkatrészeket a verseny előtt ellenőrizték.

i) Az egymás utáni fordulókban a startsorrend véletlenszerűségének biztosítása érdekében minden versenyző két, egymástól legalább 20 kHz-el eltérő frekvenciát kell bejelentsen. A verseny során a versenyző ezen frekvenciák bármelyikének használatára felszólítható, ha a felszólítást legalább fél órával a forduló kezdete előtt az érintett versenyző (vagy a csapatkapitány, ha van) írásban megkapja.

1.4 Osztályok

1.4.1 F5-J400 osztály – 400-as vitorlázó modellek

Kizárólag 400-as méretű ferritmágneses, csúszócsapágyas, nem cserélhető belső szénkefés motor használható (Mabuchi 380 vagy ezzel egyenértékű típus). A telep max. 8 NiXX (9,6 V), vagy max. 2 LiXX (7,4 V) cellából állhat.

1.4.2 F5-J7 osztály – 7 cellás vitorlázó modellek

Bármilyen motor használható. A telep 7 NiXX, max. Sub-C méretű (kb. átmérő 23 x 42 mm) cellából állhat.

1.4.3 F5-J osztály – Vitorlázó modellek

Bármilyen motor használható. A telep tömege vezetékekkel, csatlakozókkal, szigeteléssel, rögzítőkkel együtt legfeljebb 425 g lehet. Alkalmazható akkumulátor típusok: NiXX. Kivételként, ha a telep 7 cellából áll, max. Sub-C méretűek (kb. átmérő 23 x 42 mm) is használhatók.

1.5 Versenyző és segítők

a) A versenyző (pilóta) személyesen kell üzemeltesse rádió berendezését.

b) Minden versenyző egy (1) segítőt vehet igénybe.

2.1 A versenyt olyan helyen kell megtartani, ahol a terep megfelelően sík, és ahol a lejtő- és hullámrepülés valószínűsége elegendően kicsi.

2.2 A repítési területen 6 m széles indítófolyosót kell kijelölni, közepén indítóvonallal. Az indítófolyosó a szélre merőlegesen helyezkedik el, és a közepén lévő indítóvonalon egymástól legalább 15 m-re, indítóhelyeket kell kijelölni a csoport minden versenyzője számára.

2.3 A repítési területen leszállóhelyeket kell kijelölni, egy csoport minden versenyzője számára egyet. Minden leszállóhely az indítóhelyek egyikéhez tartozik, és az indítófolyosó szélalatti oldalán, attól legalább 30 m távolságra helyezkedik el.

2.4 A leszállókörök középpontját és az indítóvonalat mindig meg kell jelölni. A főrendező döntése alapján a körök kerületének kijelölése elhagyható, és a körök középpontjától mért távolság megállapítására más helyettesítő mérési módszer, például szalag alkalmazható.

a) A modell egyetlen része sem kerülhet nyugalomra a biztonsági terület(ek)en (indítófolyosó, depo, parkoló, nézőtér, stb.) belül.

b) A modellt nem szabad kis magasságban (3 m alatt) repíteni a biztonsági terület(ek) (indítófolyosó, depo, parkoló, nézőtér, stb.) felett.

c) A biztonsági szabályok minden egyes megsértését azzal büntetik, hogy a versenyző adott fordulóban elért korrigált pontszámából 100 pontot levonnak. A szabálysértéseket fel kell tüntetni azon forduló pontozólapján, amelyben azok történtek.

4.1 Az adók ellenőrzése

a) A főrendező addig nem indítja a versenyt, amíg minden versenyző minden adót át nem adott a rendezőknek.

b) Ha a versenyző nem adja át az adót a verseny hivatalos kezdési időpontja előtt, a főbíró az első fordulóból kizárhatja.

c) Verseny közben a főrendező engedélye nélkül bármely adási kísérlet tilos, és a versenyből való kizárással járhat.

d) A versenyző repítésének befejezése után a lehető leghamarabb át kell adja adóját a kijelölt hivatalos személynek (szokás szerint az időmérőnek).

4.2 A telepek és motorok ellenőrzése

a) A rendezők kötelessége digitális mérlegről gondoskodni, hogy a regisztáció során a telepek súlyát ellenőrizzék. A lemért és ellenőrzött telepeket meg kell jelölni. A startok után szúrópróbával újra ellenőrizni kell a telepeket, különös tekintettel a döntőkre.

b) Az F5-J400 kategóriában a startok után szúrópróbával ellenőrizni kell a motorokat, különös tekintettel a döntőkre.

a) A rendezők meg kell bizonyosodjanak arról, hogy a közreműködő időmérők tisztában vannak feladatuk fontosságával, jártasak a szabályzatban, főleg azokban a részekben, amelyek gyors, pozitív cselekvést kívánnak meg, hogy ne veszélyeztessék a versenyzők esélyeit a versenyben.

b) Az időmérők a felelősek, hogy átadják az adókat a versenyzőknek a munkaidő megkezdése előtt, és hogy azokat visszajuttassák a rendezőkhöz a repítés után, amilyen hamar csak lehet.

c) A rendezőnek biztosítania kell, hogy egy bíró figyelmeztessen bármely versenyzőt, aki túlrepüli a csoport munkaidejét, és mérje a túlrepülés idejét.

d) Az időmérőknek a munkaidő kezdete előtt meg kell győződniük a motor be- és kikapcsolásának módjáról. A repítés alatt ennek figyelésével ellenőrzik a motor be- vagy kikapcsolt állapotát.

6 Hivatalos repítés

6.1 A versenyző legalább négy (4), de lehetőleg ennél több hivatalos startot végezhet.

6.2 Kísérlet

a) A versenyző minden hivatalos startban két kísérletet tehet.

b) Kísérletnek minősül a repítés, ha a modell járó motorral elhagyta a versenyző vagy segítője kezét.

c) A második kísérletnél a versenyző a modellen csak beállítást, javítást és légcsavar cserét végezhet.

e) Minden kísérletet két stopperórával kell mérni. Ha mindkét óra hibásan működött, a csoport újra repít.

6.3 Újrarepítés

6.3.1 A versenyző részére új munkaidőt engedélyeznek, ha:

a) modellje repülés közben egy másik, repülés közben lévő modellel ütközik,

b) a kísérletet nem értékelték a hivatalos időmérők hibájából,

c) a versenyző irányításán kívül álló váratlan esemény a kísérletet megakadályozta, vagy azt megszakította.

6.3.2 Az újrarepítő versenyzők számára méltányos felkészülési időt kell biztosítani az esetleges modell vagy akkumulátor cseréhez, de akkumulátortöltési időhöz a versenyzőnek nincs joga.

6.3.3 A versenyző az új munkaidőt a következő prioritások szerint kapja:

2. ha ez nem lehetséges, akkor egy új csoportban, több (legalább 4) újrarepítő versenyzővel együtt;

A 3. prioritás esetében az eredeti és az újrarepített eredmény közül a jobbikat fogadják el hivatalosnak, kivéve azokat a versenyzőket, akik új munkaidőt kaptak. Ezek számára az ismételt repítés eredménye a hivatalos pontszám. Az ilyen csoport azon versenyzői, akik nem kaptak új munkaidőt, akadályoztatás esetén nem jogosultak új munkaidőre.

6.4 A repítés érvénytelenítése és/vagy kizárás

a) a versenyző olyan modellt használt, amely nem felel meg az 1. pont bármely előírásának. A szabályokat szándékosan, vagy kirívó módon megszegő versenyző a verseny főrendezőjének döntése alapján a versenyből kizárható.

b) a repülés ideje alatt a modell bármely alkatrészét elveszti, kivéve, ha ezt egy másik modellel történt levegőbeli ütközés eredményezte, továbbá a leszállásnál (a talajjal való érintkezéskor) leváló alkatrészt sem veszik figyelembe.

c) a modellt a versenyzőn kívül bárki más irányítja, vagy az adón lévő kezelőszervekhez hozzányúl.

d) leszállásnál a modell bármely része nem kerül nyugalomba a versenyző részére kijelölt leszálló kör középpontjától mért 75 m távolságon belül.

e) a versenyző modelljével más versenyző részére kijelölt leszállókörön olyan módon repül keresztül, vagy ott olyan módon száll le, hogy annak leszállását megzavarja vagy akadályozza.

7.1 Fordulók és csoportok

a) A minősítő fordulók során a repítési sorrendet az alkalmazott rádiófrekvenciáknak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy a lehető legtöbb repítést lehessen egyszerre lebonyolítani. Legalább 6, de lehetőleg

8-10 versenyzőt kell minden csoportba beosztani.

c) A repítési csoportokat egy mátrix rendszer határozza meg, amely minimalizálja azon esetek számát, amikor a versenyzők egynél többször repítenek együtt egy másik versenyzővel, kivéve a döntőt. A gyakorlatban bizonyos versenyzői létszámoknál, vagy háromnál több forduló esetén előfordulhat, hogy ez nem kerülhető el, de az ilyen esetek számát minimalizálni kell.

d) A verseny lebonyolításához szükséges idő csökkentése érdekében azt a mátrixot kell alkalmazni, amelynél a fordulónkénti csoportok száma a legkisebb és a versenyzők száma a csoportokban a legnagyobb, a frekvencia csoportok számát ehhez kell igazítani. A frekvencia csoportok kialakítását, a javasolt mátrixokat és alkalmazásukat a 11. pont tartalmazza.

e) Minden versenyző számára egy startszámot kell kijelölni a mátrixból, amely a minősítő fordulók során nem változhat. A startszámok kiadásának módját a rendező határozza meg.

f) Ha a verseny elkezdődött, a mátrix és a startszámok nem változtathatók meg.

g) A sportszerű verseny érdekében bármely csoportban a versenyzők minimális létszáma négy (4). Ha egy csoportban a létszám háromra (3) vagy kevesebbre csökken (pl. a verseny feladása miatt), egy későbbi csoportból a rendező egy versenyzőt előre kell hozzon. Ha lehet, biztosítani kell, hogy a csoport bármely tagjával korábban nem repített, és frekvenciájának illeszkedni kell a csoportba.

7.2 Repítés csoportokban

a) A versenyzőknek öt perc felkészülési időhöz van joguk, amely idő abban a pillanatban kezdődik, amikor csoportjukat hívják, hogy foglalják el helyüket a kijelölt startolási területen, és tart addig, amikor a csoport munkaideje megkezdődik.

b) A csoport minden versenyzője részére az engedélyezett munkaidő tíz (10) perc.

c) A rendező minden versenyző számára kétséget kizáró azonos módon kell jelezze a csoport munkaidejének kezdetét és végét. Hallható és látható jelet kell adni, amikor a csoport munkaidejéből nyolc (8) perc eltelt. Az utolsó tíz (10) másodpercet vissza kell számolni.

d) Hallható jelként autókürt, csengő, vagy más jelzőrendszer használható. Gondolni kell arra, hogy a hang széllel szemben nem terjed messzire, ezért a hangforrás(ok) elhelyezése megfontolást kíván.

e) Bármely modell, amely a munkaidő végén még a levegőben van, azonnal le kell szálljon.

7.3 Döntő fordulók

a) A minősítő fordulók után legalább kettő (2), de négynél (4) nem több döntő fordulót kell repülni, melyekben a minősítő fordulók utáni sorrend alapján a következő számú legjobb versenyző repít egy csoportban:

– 11-nél kevesebb versenyző esetén ... 7 fő,

– 11-15 versenyző esetén .................... 8 fő,

– 16-nál több versenyző esetén ............ 9 fő.

A rendezők döntésétől függően, ha a frekvenciák lehetővé teszik, a döntőbe jutó versenyzők száma növelhető, 20 fő felett minden 10 fő után egy fővel.

b) A döntő fordulókban a munkaidő tizenöt (15) perc. A hallható jelzést a csoport munkaidejének kezdetén, majd tizenhárom (13) és tizenöt (15) percnél kell adni.

8.1 Indítás

a) A csoport munkaidejének kezdete előtt a versenyző be kell mutassa a időmérőknek a motor be- és kikapcsolásának módját. Az időmérők a repítés alatt ennek figyelésével ellenőrzik a motor be- vagy kikapcsolt állapotát.

b) A modelleket minden esetben, a kijelölt indítófolyosóból és a kijelölt indítóhelyről kell indítani (2.2). A kísérlet érvénytelen és nulla pontot regisztrálnak, ha a modell indítása nem a kijelölt indítóhelyről történik.

c) Bármely modell, amelyet a csoport munkaidejének kezdete előtt indítottak, le kell szálljon és a munkaidőn belül második kísérletet hajthat végre. Ennek elmulasztása esetén a versenyző ezen fordulóbeli pontszáma nulla. A korai indítást az időmérőnek azonnal jeleznie kell a versenyzőnek.

8.2 Motorjárat

a) A motort a versenyző tetszés szerinti ideig, egy folyamatos motorjárattal használhatja az első és a második kísérlet alatt egyaránt.

b) A motor kikapcsolását a versenyző jól hallható „motor ki” szavakkal kell jelezze az időmérőnek. A időmérőnek olyan helyen kell állni, ahonnan figyelemmel kísérheti a motor kezelését.

c) Ha a légcsavar a vitorlázórepülés során a motor kikapcsolt állapotában forog, (a motor nem húz, a modell nem emelkedik) nem minősül motorjáratnak. A kikapcsolt állapotot az időmérőnek ellenőrzi kell az adón.

d) Ha a motor a vitorlázórepülés során szándékoltan (a versenyző jól hallható „motor be” szavakkal kell jelezze az időmérőnek, pl. a modell mentése céljából) vagy anélkül bekapcsolódik, (a motor húz, a modell emelkedik) a versenyző második kísérletet kell tegyen. Ha ez a második kísérletnél történt, a forduló eredménye nulla pont.

8.3 Repítési idő

A kísérletet attól a pillanattól mérik, amikor a versenyző „motor ki” szavainak elhangzásakor az időmérő észleli az adón a motor tényleges kikapcsolását, addig a pillanatig, amikor:

a) a modell először érinti a talajt; vagy

b) a modell először érint bármely, a talajjal kapcsolatban lévő akadályt; vagy

8.4 Leszállás

a) A versenyző felel azért, hogy mindig a számára kijelölt kört használja leszállásra.

b) Az időmérők leszállás közben (az utolsó 2 (kettő) percben) a startvonal szél felőli oldalán kell maradjanak. Csak a pilóta és a segítő tartózkodhat a 15 m sugarú körben.

c) Leszállás után a versenyzők visszahozhatják modelljüket a munkaidő vége előtt, feltéve, hogy ezzel nem zavarnak más versenyzőket és modelleket a csoportjukban.

d) Ha a leszállás másik versenyző leszállókörében történt 7 méteren belül, és a másik modell még repül, a versenyző vagy segítője a legrövidebb időn belül el kell távolítsa a modellt a másik modell leszállásának megzavarása nélkül. Ha ez nem sikerül időben, a versenyző nulla pontot kap erre a fordulóra.

9.1 A repítési időt percben és másodpercben regisztrálják. A repítési pontszám úgy adódik, hogy minden teljes repült másodpercért egy pontot adnak.

9.2 A repítési pontszámból harminc (30) büntetőpontot vonnak le a csoport munkaidejének legfeljebb egy (1) perces túlrepüléséért.

9.4 További pontok szerezhetők a leszállással – az alábbi táblázat szerint – attól függően, hogy az a rendezők által kijelölt ponttól milyen távol történik:

Távolság a jeltől (m) Pontszám Távolság a jeltől (m) Pontszám

9.5 A leszállási pontszámhoz a távolságot a nyugalomba került modell orra és a versenyző számára a rendezők által kijelölt leszállási pont között mérik.

9.6 Nem jár leszállási pont a következő esetekben:

a) Ha a leszállási manőver közben a modell akár a pilótát, akár a segítőjét érinti.

9.7 A repülési pontok és a leszállási pontok összegzése, majd az esetleges túlrepülés miatti büntető pontok levonása után a legmagasabb pontszámot elért versenyző a csoport győztese, aki korrigált pontszámként 1000 pontot kap. A korrigált pontszámokat egy tizedes pontossággal kell regisztrálni.

9.8 A csoport többi versenyzőjének korrigált pontszáma a csoport győztesének korrigálás előtti pontszámához viszonyítva (normalizálva) adódik a következők szerint:

a versenyző saját pontszáma szorozva 1000-rel

a csoport legmagasabb korrigálás előtti pontszáma

9.9 A versenyző adott fordulóban elért végső pontszámának meghatározásához a 9.7 vagy 9.8 pont szerint

számított korrigált pontszámát csökkenteni kell a 3.c pont alapján esetleg kirótt büntető pontokkal.

9.10 A pontozás módja a minősítő és a döntő fordulókban azonos.

10.1 Ha öt (5) vagy kevesebb minősítő fordulót repültek, a versenyzők összesített minősítő pontszáma az összes minősítő fordulóban elért végső pontszámaik összege. Ha ötnél több fordulót repültek, a legkisebb pontszám kiesik. A nem döntős versenyzőket ezen pontszámok alapján rangsorolják.

10.2 A döntőbe került versenyzők végső sorrendjének meghatározásához csak a döntő fordulókban elért pontszámaikat veszik figyelembe. Ha kevesebb, mint négy döntő fordulót repülnek, a döntő fordulók összesített pontszáma számít, ha négy döntő fordulót repülnek, a legkisebb pontszám kiesik. Ha két vagy több versenyző összesített döntőbeli pontszáma azonos, ezen versenyzők végső helyezési sorrendjét a minősítő fordulók után elfoglalt helyezésük dönti el.

11.1 Frekvencia csoportok

a) A versenyben részvevő versenyzők számától és a rendelkezésre álló frekvenciáktól függően a rendező ki kell válasszon egy mátrixot, és a versenyzőket frekvenciájukat figyelembe véve azonos létszámú frekvencia csoportokba kell beossza. Ebben a szakaszban tartalék (dummy) helyek is beiktathatók a frekvencia csoportba. Minden frekvencia csoport bizonyos számú különböző frekvenciát kell magába foglaljon, de egy adott frekvencia csak egy frekvencia csoportban jelenhet meg. Ezeknek a frekvencia csoportoknak a neve a későbbi mátrixokban "A", "B", "C" és így tovább. Ebben a szakaszban néhány versenyzőnek esetleg ki kell cserélnie rádió frekvenciáját azért, hogy a csoportok létszáma kiegyenlíthető legyen.

b) Ezután a rendezők az első forduló mátrixa alapján kijelölik a versenyzők egyedi startszámát. A verseny további szakaszaiban (2. forduló, 3. forduló, .....) a versenyző meg kell tartsa ezt a startszámot. Például: egy 36 versenyzővel sorra kerülő versenyen a (b) mátrixot alkalmazva egy versenyző a "B" frekvencia csoportba kerül és startszáma 8. Ennek alapján ez a versenyző:

– az 1. fordulóban a 2. csoportban,

11.2 Mátrixok