A MAGYAR MODELLEZŐ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA  - 2004

 

 

I.  Általános rendelkezések

1. §

(1)  A Magyar Modellező Szövetség (a továbbiakban: szövetség) a modellező sportághoz kapcsolódó fel­adatok ellátására az 1989. évi II. tv. és az 1997. évi CLVI. tv. (továbbiakban Etv és Khtv.) alapján létre­hozott, önkormányzati elv alapján működő országos hatáskörű közhasznú társadalmi szervezet.

(2)  A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(3)  A szövetség közhasznú szolgáltatásaiból a szövet­ség tagjain kívül bárki részesülhet.

2. §

(1)  A szövetség neve:   Magyar Modellező Szövetség

      Rövidített neve:      MMSZ

(2)  A szövetség székhelye:
                    Budapest, XIV. Buzogány u. 7. II. 6.

(3)  A szövetség működési területe:    Magyarország

(4)  Az alapítás éve jogfolytonosság alapján:   1968

3. §

(1)  A szövetség emblémája:       1. sz. melléklet

      Fehér alapon nemzetiszínű csík és két egyforma ezüstszürke felület által formált döntött M-betű.

(2)  A szövetség zászlaja:            2. sz. melléklet

      Világoskék–fehér színű, ferde osztással, a fehér me­zőben a szövetség emblémája.

(3)  A szövetség pecsétje:           3. sz. melléklet

      Kör alakú pecsét, körbefutó szövege:
             Magyar Modellező Szövetség

      A körbefutó szövegen belül vízszintes elrendezés­ben a szövetség neve angolul:
             Hungarian Association of Modellers

4. §

A szövetség tagja a NAVIGA-nak, a WMCR-FEMA-nak és az EFRA-nak, továbbá együttműködik a Magyar Repülő Szövetséggel (MRSZ), amelyen keresztül tagja a a FAI-CIAM-nak. Ezen nemzetközi szervezetek alap­szabályát és egyéb szabályzatait a szövetség magára nézve kötelezőnek ismeri el.

5. §

A szövetség felett az Etv. 17.§ értelmében a törvényes­ségi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

II.  A szövetség célja és feladatai

A szövetség célja

6. §

(1)  A szövetség célja a modellező sport, mint közhasz­nú tevékenység (Khtv. 26.§. c) 14.) népszerűsítése.

(2)  A szövetség a Magyar Köztársaságban szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágában folyó tevékeny­séget, közreműködik a 2004. évi I. törvényben (Stv) meghatározott állami és sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, vala­mint részt vesz a nemzetközi modellező szervezetek tevékenységében.

A szövetség feladatai

7. §

(1)  A szövetség feladatai:

a)  a sportág működésének elősegítése, a fejlesztési célkitűzések meghatározása és megvalósításuk szervezése,

b)  a verseny- és a fegyelmi szabályok megállapí­tása és az abban meghatározott sportfegyelmi jogkör gyakorlása,

c)  a hazai versenynaptár jóváhagyása, a hazai nemzetközi versenyek megrendezésének enge­délyezése, a nemzetközi versenyeken való rész­vétel feltételeinek meghatározása,

d)  a bajnoki versenyrendszer kialakítása és működ­tetése, valamint egyéb versenyek és találkozók meghirdetése és megrendezése,

e)  a sportág utánpótlás rendszerének kialakítása,

f)  a válogatott keretek kijelölése és működtetése, az Európa- és világbajnokságokra, valamint a szövetség által finanszírozott nemzetközi verse­nyekre utazó csapatok összeállítása,

g)  a sportág képviselete belföldön és külföldön,

h)  a sportág központi nyilvántartásainak vezetése,

i)   a sportszakemberek, sportbírók képzésének és továbbképzésének megszervezése, a verseny­bírók minősítése,

j)   a külön jogszabályban meghatározottak szerint a sportolók igazolásával, valamint minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása,

k)  a sportolók külföldi munkavállalása sportszakmai feltételeinek megállapítása, a nemzetközi szövet­ség által megkívánt versenyengedély megadása,

l)   a sportág azon vitás ügyeinek intézése, amelyek nem tartoznak más szerv hatáskörébe,

m) valamely jogszabályban meghatározott, illetve a sportág működési feltételeinek biztosításával ös­szefüggő egyéb feladatok ellátása.

III.  A szövetség tagsága

A szövetség tagjai

8. §

(1)  A szövetség tagja az lehet, aki a szövetség alap­szabályát elfogadja, és az abban megállapított tag­díjat befizeti.

(2)  A szövetség tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:

a)  rendes tagok,

b)  pártoló tagok,

c)  tiszteletbeli tagok, elnökök.

A szövetség rendes tagjai

9. §

(1)  A szövetség rendes tagja lehet:

a)  magánszemély,

b)  sportszervezet (szakosztály, egyesület, klub)

c)  megyei vagy regionális (a továbbiakban: területi) szakági szövetség.

(2)  A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjában fel­sorolt szervezeteken – ezek hiányában a területi szövetségen – keresztül lehet tag.

(3)  A szakosztály, egyesület, klub a területi szövetség útján – ennek hiányában közvetlenül – lehet az or­szágos szövetség tagja. Valamely felsorolt tag csak annak a területi szövetségnek lehet a tagja, amely­nek működési területén a székhelye található.

A szövetség pártoló tagjai

10. §

A szövetség pártoló tagja lehet az a magán- vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerve­zet, aki (amely) a szövetség célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag, illetve közreműködésével támogatja.

Tiszteletbeli tagok, elnökök

11. §

(1)  A magyar modellező sport egyéni világ- és európa­bajnokai, valamint a nemzetközi szövetségek elis­merő diplomáival kitüntetettek a szövetség örökös, tiszteletbeli tagjai. A tiszteletbeli tagság független a rendes tagságtól (9.§ (1) a) pont), vagy pártoló tag­ságtól (10.§).

(2)  A szövetség tiszteletbeli elnöke lehet az a személy, aki a szövetség munkájában való aktív tevékeny­sége során, vagy a szövetség munkájának erkölcsi támogatásában kimagasló érdemeket szerzett.

A tagsági jogviszony keletkezése
és megszűnése

12. §

(1)  A szövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilé­péssel, kizárással, törléssel szűnik meg.

(2)  A tagfelvételi kérelem a szövetség titkárságán nyújt­ható be, magánszemély esetében a 9.§ (2) pont­jának megfelelően.

(3)  A titkárság a szövetség tagjairól naprakész nyilván­tartást vezet.

(4)  A szövetség tagjai az alapszabály 4. sz. mellékleté­ben meghatározott tagdíjat fizetnek. A tagdíj a bizto­sítás díját is tartalmazza.

(5)  A szövetségből való kilépést írásban kell a titkár­ságon bejelenteni. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, és csak az ezekhez kapcsolódó jogaival élhet.

(6)  Törléssel szűnik meg a tagság a jogi személyiséggel rendelkező tag jogutód nélküli megszűnésével és ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékes­ségtől számított 6 hónapon belül nem tesz eleget.

(7)  A szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkal­mazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (5) bekezdés az irányadó. Kizárni a szövetség céljainak megvalósulását veszélyeztető tagot lehet.

IV.  A tagok jogai és kötelezettségei

A rendes tagok jogai és kötelezettségei

13. §

(1)  A rendes tag jogai:

a)  részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein, érvényes MMSZ tagsági igazol­vány birtokában indulhat szövetségi versenyen,

b)  választhat és választható a szövetség szerveibe,

c)  észrevételeket, javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat a szövetséget és a sportágat érintő kérdésekkel kapcsolatban,

d)  választott szavazati jogú küldött(ek) révén részt vehet a küldöttgyűlés határozatainak meghozata­lában.

(2)  A rendes tag kötelezettségei:

a)  a tagdíj megfizetése,

b)  a szövetség alapszabályának és egyéb sza­bályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása,

c)  a sportág fejlődésének, eredményességének és népszerűségének elősegítése,

d)  a szövetségi vagyon gyarapítása és megóvása,

e)  adatszolgáltatás a központi nyilvántartás részére.

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

14. §

(1)  A pártoló és tiszteletbeli tag jogai:

a)  részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein, kivéve a szövetségi versenyeken való indulást,

b)  észrevételeket, javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat a szövetséget és a sportágat érintő kérdésekkel kapcsolatban.

(2)  A pártoló tag kötelezettségei:

a)  a vállalt hozzájárulás megfizetése, a vállalt köz­reműködés elvégzése.

b)  a szövetség alapszabályának, egyéb szabályza­tainak, valamint a szövetség által hozott határo­zatoknak a megtartása,

c)  a sportág népszerűsítése.

d)  adatszolgáltatás a központi nyilvántartás részére.

(2)  A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a)  a szövetség alapszabályának, egyéb szabályza­tainak, valamint a szövetség által hozott határo­zatoknak a megtartása,

b)  a sportág népszerűsítése.

V.  A szövetség szervezete

15. §

(1)  A szövetség szervei:

a)  a szövetség rendes küldöttgyűlése

b)  a szövetség rendkívüli küldöttgyűlése

c)  a szövetség elnöksége

d)  a titkárság

e)  az ellenőrző bizottság

f)  a fegyelmi bizottság

g)  a szakbizottságok és referensek.

(2)  A testületi szervek működése.

a)  Az ülések gyakorisága: legalább évente egyszer.

b)  Az üléseket az adott szerv elnöke hívja össze írásban, 8 nappal az ülést megelőzően, a napi­rend egyidejű közlésével.

c)  Határozatképesség: min. 50%+1 fő.

d)  Határozatképtelenség esetén a testületi szerv ülését 15 napon belül  kell megismételni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatké­pes az eredeti napirendi pontok tekintetében.

e)  A szavazás rendje és a határozathozatal módja: nyílt szavazás egyszerű szótöbbséggel, szava­zategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

f)  a testületi szervek ülései nyilvánosak, kivéve ha a testület 2/3-os többséggel zárt ülést rendel el.

(3)  Összeférhetetlenségi szabályok. (Khtv 8. és 9.§.)

(3.1)  A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzá­tartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továb­biakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a meg­kötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3.2)  Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a)  A vezető szerv elnöke vagy tagja;

b)  A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munka­viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik;

c)  A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást;

d) Az a) - c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

(3.3)  A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét meg­előző két évben legalább egy évig – vezető tisztsé­get, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(3.4)  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4)  Határozatok és nyilvánosság:

a)  A szövetség  elnöksége a testületi szervek dön­téseit a Határozatok Tárában összegyűjti, amely­ben nyilvántartja a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges személyét.

b)  Az elnök gondoskodik a döntések közléséről az érintettekkel írásban, igazolható módon.

c)  A szövetség testületi szerveinek döntéseit a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyil­vánosságra.

d)  Az elnökség a szövetség működésével kapcso­latban keletkezett iratokba bárki számára bete­kintést enged a szövetség székhelyén, előre egyeztetett időpontban. (Kivéve a zárt üléseken keletkezett iratokat. Kivételes esetekben ettől az elnök eltekinthet.)

e) A szövetség működése módjáról, szolgáltatásai igénybevételének lehetőségeiről, valamint beszá­moló közléseiről időszaki kiadványban tájékoz­tatja a nyilvánosságot.

VI.  Rendes küldöttgyűlés

A küldöttgyűlés összehívása

16. §

(1)  A szövetség legfőbb szerve a küldöttgyűlés.

(2)  A szövetség rendes küldöttgyűlését évente kell összehívni. A küldöttgyűlés időpontját a szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javasla­tokról a tagokat írásban értesítenie kell.

(3)  A küldöttgyűlésen szavazati joggal az (5) pont sze­rint választott vagy delegált küldöttek rendelkeznek. A szavazati jog át nem ruházható.

(4)  A küldöttgyűlésen minden küldött egy szavazattal rendelkezik. A küldöttgyűlésen szavazati jogot gya­korló választott és delegált küldöttek nevét a kül­döttgyűlés előtt legalább két héttel írásban be kell jelenteni a titkárságnál.

(5)  A küldöttek száma:

a)  a 9.§ (1) bekezdés b) pontjában megnevezett tagok küldöttgyűlésén az érvényes MMSZ tag­sági igazolvánnyal rendelkező tagok számával arányosan megválasztott küldöttek, minden betöltött 10 fő után 1 fő (ha ez a létszám kisebb 10-nél, az adott területi szövetséghez tartozó más taggal vagy tagokkal együttesen lehet küldött(ek)et választani),

b)  a 9.§ (1) bekezdés c) pontjában megnevezett, érvényes tagsággal rendelkező tagok delegált képviselői, tagonként 1 fő,

(6)  Küldöttnek az a nagykorú magyar állampolgár vá­lasztható, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlá­sától.

(7)  A küldöttek mandátuma 4 évre szól.

(8)  A küldöttek – alkalmatlanság esetén – a mandátum lejárta előtt is visszahívhatók.

(9)  A küldöttek mandátuma megszűnik:

a)  a választási ciklus lejártával

b)  lemondással

c)  visszahívással

d)  elhalálozással

e)  a szövetségből történő kizárással.

(10)     A küldöttek tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költsége­ket a delegáló szervek fedezik.

(11)     A küldöttek jogai:

a)  részvétel a szövetség küldöttgyűlésén, a sportág ügyeinek tárgyalása során választóik érdekeinek, véleményének képviselete,

b)  a szavazati jog gyakorlása.

(12)     A küldöttek kötelezettségei:

a)  a küldöttgyűlés munkájának elősegítése,

b)  választóik tájékoztatása a küldöttgyűlésről.

(13)     A szövetség küldöttgyűlése nyilvános. A nyilvános­ságot a küldöttgyűlés többségi határozattal korlátoz­hatja vagy kizárhatja.

A küldöttgyűlés határozatképessége

17. §

(1)  A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jo­gosultak több mint 50 %-a jelen van.

(2)  Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A küldöttgyűlés napirendje

18. §

(1)  A küldöttgyűlés napirendjére a szövetség elnöke tesz javaslatot és terjeszti a küldöttgyűlés elé.

(2)  A szövetség rendes küldöttgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalnia kell:

a)  az elnökség éves beszámolója,

b)  az éves pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági jelentés,

c)  az ellenőrző bizottság beszámolója,

d)  a szövetség tagjai által a (3) bekezdés szerint beterjesztett javaslatok.

(3)  A (2) bekezdés d) pontjában említett javaslatokat napirendre kell tűzni, ha azokat a küldöttgyűlés idő­pontja előtt legalább két héttel benyújtották az el­nökséghez. Ezen határidő után, vagy a szövetség küldöttgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a többség elfogadja.

A küldöttgyűlés hatásköre

19. §

(1)  A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)  az elnökség éves beszámolójának elfogadása,

b)  az éves pénzügyi beszámoló és a közhasznú­sági jelentés elfogadása,

c)  az ellenőrző bizottság jelentésének elfogadása,

d)  az alapszabály megállapítása és módosítása,

e)  az elnökség, és a hatáskörébe tartozó bizott­ságok tagjainak és elnökének megválasztása,

f)  a tagdíj mértékének megállapítása,

g)  a tiszteletbeli elnöki cím adományozása és eset­leges megvonása,

h)  nemzetközi modellező szervezetbe való be- és kilépés elhatározása,

i)   a középtávú sportágfejlesztési program elfoga­dása,

j)   a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jog­orvoslati kérelem elbírálása,

k)  a szövetség más szövetséggel való egyesülé­sének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása,

l)   mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a küldött­gyűlés a saját hatáskörébe von.

m) szervezeti egységeinek jogi személlyé történő nyilvánítása, valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. (továbbiakban Stv) által biztosított jogok gyakorlása.

(2)  Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott hatás­kört két küldöttgyűlés között az elnökség gyakorolja.

A küldöttgyűlés határozathozatala

20. §

(1)  A küldöttgyűlés döntéseit általában nyílt szavazás­sal, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyen­lőség esetén a küldöttgyűlés elnökének szavazata dönt.

(2)  A 19. § (1) bekezdés d) és k) pontjai alá tartozó kérdésekben a határozatokhoz 2/3-os többség szük­séges.

(3)  A küldöttgyűlés titkos szavazással hoz határozatot személyi kérdésekben, illetve ha a szavazásra jogo­sultak 1/3-a indítványozza. Titkos szavazás során adódó szavazategyenlőség esetén addig kell ismé­telni a szavazást, amíg döntés születik.

(4)  A küldöttgyűlésen szavazási kötelezettség áll fenn. Ez alól – indokolt esetben – a küldöttgyűlés elnöke adhat felmentést.

(5)  A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a küldött­gyűlés elején megválasztott két személy hitelesíti. A küldöttgyűlés határozatait nyilvánosságra kell hozni.

A tisztségviselők megválasztása

21. §

(1)  A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:

a)  az elnök

b) az alelnök

c)  az elnökség tagjai

d)  az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai

e)  a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai.

(2)  A szövetség tisztségviselőit a küldöttgyűlés 4 évre választja.

(3)  A tisztségviselőket megválasztó küldöttgyűlés előtt legalább 2 hónappal a szövetség elnöksége jelölő bizottságot hív össze. Az (1) bekezdésben meghatá­rozott tisztségviselőkre vonatkozó javaslatot a jelölő bizottság elnöke terjeszti a küldöttgyűlés elé. A bizottság javaslata helyszíni jelöléssel kiegészíthető, ha azt legalább 10 jelenlévő küldött támogatja.

(4)  Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok több mint 50 %-át megkapta.

VII.  Rendkívüli küldöttgyűlés

22. §

(1)  Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni:

a)  a szövetség elnökségének többségi határozata alapján,

b)  ha a szövetség rendes tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri,

c)  ha az elnökségben a küldöttgyűlés által megvá­lasztott tagok létszáma a felére csökken,

d)  ha a bíróság elrendeli.

(2)  A rendkívüli küldöttgyűlést az erre okot adó körül­mény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni.

(3)  A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a rendes küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII.  A szövetség elnöksége

Az elnökség tagjai

23. §

(1)  Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar ál­lampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket álta­lában társadalmi megbízatásként látják el.

(2)  Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

(3)  Az elnökség létszáma hét (7) fő. Az elnökség tagjai:

a)  az elnök,

b)  az alelnök,

c)  az öt (5) fő elnökségi tag.

(4)  A szövetség elnöke és alelnöke nem lehet a szövet­ség területi tagszervezetének (9.§ (1) c) pont) veze­tő tisztségviselője, ezekkel nem állhat munkavi­szonyban, továbbá nem lehet a szövetség tevé­kenységével összefüggő vállalkozásban érdekelt személy.

(5)  Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a)  az elnökségi üléseken és a határozatok megho­zatalában való részvétel,

b)  észrevételek, javaslatok tétele a szövetség mű­ködésével, a sportággal kapcsolatban,

c)  felvilágosítás adása és kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők dön­téseivel kapcsolatban,

d)  javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

e)  a szövetségi határozatok és ajánlások megtar­tása, illetőleg végrehajtása.

(7)  Az elnökségi tagság megszűnik:

a)  a mandátum lejártával,

b)  lemondással,

c)  visszahívással,

d)  elhalálozással,

e)  a szövetségből történő kizárással.

Az elnökség hatásköre

24. §

(1)  A szövetség tevékenységét két küldöttgyűlés közötti időszakban a szövetség elnöksége irányítja. Az el­nökség a szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a küldött­gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a küldöttgyűlés saját hatáskörbe vont, vagy a szövetség más szervének hatáskörébe utalt.

(2)  Az elnökség feladatai és hatásköre:

a)  a szövetség törvényes és alapszabályszerű mű­ködésének biztosítása,

b)  a szövetség rendes és rendkívüli küldöttgyű­lésének összehívása,

c)  gondoskodás a küldöttgyűlési határozatok végre­hajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése,

d)  a főtitkár megbízása, akinek személyére alkal­mazni kell a 23. § (4) bekezdésének előírásait,

e)  a szövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása – az alapszabály kivételével,

f)  a sportág középtávú fejlesztési- és éves prog­ramjának kidolgozása, küldöttgyűlés elé terjesz­tése,

g)  a sportág nemzetközi tevékenységének irányí­tása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, a sportdiplomaták megválasztása,

h)  az éves költségvetés megállapítása, valamint az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése,

i)  a bajnokságok és szövetségi versenyek kiírása,

j)   a hazai versenynaptár jóváhagyása,

k) a válogatott keretek és felkészülési programjuk jóváhagyása,

l)   az általa létrehozott bizottságok tisztségviselői­nek és tagjainak megválasztása, illetve felmen­tése, referensek megbízása és felmentése,

m) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírá­lása, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása,

n)  állami kitüntetések, szövetségi és egyéb elisme­rések adományozására javaslattétel,

o)  a sportolói, valamint versenybírói minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

p)  az EB és VB rendezvényeken történő részvétel engedélyezése, döntés a csapatvezetők szemé­lyéről és a nemzeti csapatok összetételéről,

r)  döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, illetőleg a szövetség küldöttgyűlése a hatáskörébe utal.

(3)  Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, va­lamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költ­ségvetési előirányzatok évközi módosításáról, át­csoportosításáról.

(4)  Az elnökség hatáskörébe tartozik a szövetség ré­szére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.

Az elnökség működése

25. §

(1)  Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és – a szövetség szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét.

(2)  Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt nyilvánosságra kell hozni.

IX.  A szövetség elnöke, alelnöke

26. §

(1)  A szövetség legfőbb tisztségviselője a szövetség elnöke, aki az elnökség közreműködésével irányítja a szövetség tevékenységét.

(2)  Az elnök feladatai és hatásköre:

a)  a küldöttgyűlés és az elnökség üléseinek veze­tése,

b)  a szövetség önálló képviselete,

c)  a hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség tevékenységéről,

d)  a munkaviszonyban álló dolgozó felett a mun­káltatói jogkör gyakorlása,

e)  utalványozási jogkör gyakorlása az alelnökkel együttesen,

f)  döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés, az elnök­ség, illetőleg a szövetség egyéb szervének kizá­rólagos hatáskörébe,

g)  mindazoknak a feladatoknak az ellátása, ame­lyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a kül­döttgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

(3)  Az elnök akadályoztatása esetén valamely jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatá­rozott csoportjára nézve a szövetség más tisztség­viselőjére átruházhatja.

(4)  Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.

(5)  Az alelnök feladatai és hatásköre:

a)  az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végre­hajtásának irányítása és ellenőrzése,

b)  a szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére,

c)  kapcsolattartás a területi szövetségekkel és tag­szervezetekkel,

d)  a szövetség önálló képviselete,

e)  utalványozási jogkör gyakorlása az elnökkel együttesen,

f)  személyi javaslatok tétele szakbizottsági veze­tőkre, tagokra, referensekre és csapatvezetőkre.