X.  A főtitkár és a titkárság

27. §

(1)  A szövetségi feladatok ellátására az elnökség titkár­ságot működtethet. Létszámát, valamint szerveze­tét – a szervezeti és működési szabályzatban – az elnökség úgy állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.

(2)  A titkárság függetlenített vezetője a főtitkár.

(3)  A főtitkár feladatai és hatásköre:

a)  összehangolja az elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját,

b)  szervezi a küldöttgyűlés és az elnökség határo­zatainak végrehajtását,

c)  előkészíti az elnökség üléseit, és azokon tanács­kozási joggal részt vesz,

d)  gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvé­nek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyil­vántartásáról,

e)  gondoskodik a szövetségi nyilvántartások veze­téséről,

f)  figyelemmel kíséri a szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását,

g)  ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a küldöttgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

(4)  A főtitkár tevékenységéről a szövetség elnökségé­nek számol be.

(5)  A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott személy helyettesíti.

XI.  Ellenőrző bizottság

28. §

(1)  Az ellenőrző bizottságot a küldöttgyűlés választja 4 évre. Feladata a szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzése. A bizottság munká­ját az elnök irányítja, létszáma 3 fő.

(2)  Az ellenőrző bizottság tagja a szövetségben más tisztséget nem viselhet, nem állhat a szövetséggel munkaviszonyban, nem lehet hozzátartozója az elnökség tagjának, a felügyelő bizottság más tagjá­nak és a szövetségnél gazdasági feladatot ellátó személynek. Összeférhetetlenségre a Khtv. 8. § (2) bekezdése az irányadó.

(3)  Az ellenőrző bizottság hatáskörét a Khtv. 11. §-a állapítja meg.

(4)  Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az elnök a küldöttgyűlésnek számol be.

XII.  Fegyelmi bizottság

29. §

(1)  A fegyelmi bizottságot a küldöttgyűlés választja 4 évre. Feladata a szövetség tagjaival szembeni szö­vetségi sportfegyelmi eljárások lefolytatása. A bizott­ság munkáját az elnök irányítja, létszáma 3 fő.

(2)  A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és mű­ködésének szabályait a szövetség fegyelmi sza­bályzata állapítja meg.

(3)  A fegyelmi bizottság tagjai a szövetségben és a területi tagszervezetekben vezető tisztséget nem viselhetnek és azokkal nem állhatnak munka­viszonyban.

XiII.  Szakbizottságok és referensek

30. §

(1)  A szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátá­sára további szakbizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki.

(2)  A szakbizottságok feladatait és hatáskörét a szövet­ség szervezeti és működési szabályzata, a szakbi­zottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját működési szabály­zatuk határozza meg.

(3)  A szakbizottságok és referensek véleményezési, ja­vaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mind­azokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.

(4)  A szakbizottságok üléseire meg kell hívni az elnök­ség képviselőjét.

(5)  A referensek a válogatott keretek szakmai vezetői, megbízásuk határozott időtartamra szól.

(6)  A referens feladatai:

a)  elkészíti és az elnökség elé terjeszti a válogatott keretek felkészülési programját,

b)  gondoskodik a válogatott keretek szakmai prog­ramjának végrehajtásáról, vezeti a kategóriák ranglistáját,

c)  javaslatot tesz a válogatott kereteknél működő sportszakemberek személyére,

d)  a szakbizottságokkal együttműködve javaslatot tesz az elnökségnek a válogatott keret össze­tételére, segíti és ellenőrzi a keret munkáját,

e)  figyelemmel kíséri a válogatott kerettagok tevé­kenységét a sportegyesületekben,

f)  javaslatot tesz a válogatott kerettagok, valamint a válogatott mellett működő sportszakemberek jutalmazására.

(7)  A referens tevékenységéről a szövetség elnöksé­gének számol be.

XIV.  A szövetség gazdálkodása és vagyona

31.  §

(1)  A szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, ennek módját a szövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.

(2)  A szövetség vagyona:

a)  készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő pénz),

b)  készpénzre szóló követelés,

c)  értékpapír,

d)  részvény, üzletrész,

e)  ingatlan és ingó vagyon.

(3)  A szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdí­jon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

(4)  A szövetség tevékenységi célja szerinti gazdálkodá­sát, gazdasági-vállalkozási, valamint reklám tevé­kenységét, és az abból származó eredmény meg­állapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) kormány­rendelet alapján végzi.

(5)  a)  A szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag  közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

b)  A szövetség a gazdálkodása során elért ered­ményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

c)  A szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrend­szereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illet­ve törlesztésre nem használhatja fel.

d)  A szövetség cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevéte­leit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilván­tartani.

e)  A szövetség befektetési tevékenységet nem foly­tat. Amennyiben erre a későbbi működés folya­mán sor kerülne, úgy köteles a szövetség a küldöttgyűlés által elfogadott befektetési szabály­zatot készíteni.

XV.  SZERVEZETI EGYSÉGEK JOGÁLLÁSA

32. §

(1)  A szövetség szervezeti egységei (9. § (1) b) és c) pont az alapszabály 19. § (1) m) pontja alapján kaphatják meg a jogi személyiséget és az Stv. 25. paragrafusában meghatározott jogokat.

(2)  A szövetség jogi személyiséggel rendelkező szerve­zeti egységeinek felsorolását az alapszabály 5. sz. melléklete tartalmazza.

XVI.  A szövetség megszűnése

33. §

(1)  A szövetség megszűnik:

a)  a küldöttgyűlés megszüntető határozatával,

b)  más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,

c)  feloszlatásával,

d)  megszűnésének megállapításával.

(2)  A szövetség megszűnése esetén vagyonának fel­használásáról a küldöttgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a küldöttgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy meg­szűnését állapították meg, és a vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégí­tése után – modellező alapítvány tulajdonába kerül és a modellező sport céljaira kell fordítani.

XVII.  Vegyes rendelkezések

34. §

(1)  A szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb sza­bályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értel­mezésére a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.

(2)  A szövetségben tisztségviselő, szakbizottsági tag, küldött és modellező szervezet képviselője csak a szövetség tagszervezetének tagja lehet.

Záradék

Ezen módosított Alapszabályt a szövetség küldöttgyű­lése 2004. április 3-án elfogadta.

A Magyar Modellező Szövetséget a Fővárosi Bíróság 1990. február 5-én kelt 6.Pk.60996/2 sz. végzésével 1174. sorszám alatt vette a társadalmi szervezetek nyilvántartásába.